Iránytű és lelki táplálék 2020, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus évének kezdetéhez

Minden év kezdete az ember számára újabb örömet, kihívást tartogat.

Januárban, februárban, amikor a természet pihen, zúzmarás a csend, a táj pedig hallgatag, a lélek töpreng, s Teremtője felé fordul; „Uram, várom további feladataimat!”

Idő múlásával azonban a szív mélyébe kétely, bizonytalanság árnyékként lassan behatol. Szorongás, tompa lüktetés a lélek kapujánál menedékért ostromol. „Mi lesz, mi vár reám?” – teszi fel a bolyongó ilyenkor. Jövő percei homokórán peregnek, némák, halandóságban nem felelnek sehol.

Idők Királyának válaszát egyedül csak a lelkiismeretben keresd! Tekints fel önmagadból; így értéket, mentsvárat az Örökben leled. Fohász dialógusában a hit, remény szeretet, mely támpontot szolgáltat. Mindennapjaid a teljesség felé ez úton csak harmóniát adhat.

Szakrális művészet megannyi gyümölcse legyen társad e hosszú, gyönyörű ösvényen. Hűséges fegyverhordozód súgjon Néked rendületlen. Szent Alkalom őrizze a lángot szívünkben, hogy mint művészet gyermekei fogjunk össze, s hintsünk reménységet egész évben.         

Mindnyájunkat a Szent Lélek szeptemberre hívogat, lelkek által Krisztus teste hazánkban így újra eggyé forrhat.

Erdősi-Boda Katinka

Bakáts téri templom