Bejegyzések

5. rész: Romantika és realizmus

Kép
Carl Heinrich Bloch (1834-1890), dán mester Utolsó vacsorája igazi 19. századra jellemző festészeti megoldásokkal bír. A festő gyönyörű színeket alkalmazva teremt egyensúlyt a hármas tagozódású tér megalkotásával.

Jézus a tanítványaival a középső térrészben foglal helyet. A tanítványok merev tekintetüket Jézusra szegezik. Egyedi karakter-és jellemábrázolás kis mértékben figyelhető meg az apostolok gesztusaiból. Krisztus arca felfelé mutat, kapcsolatba lépve a transzcendenciával, melyet a háttér, égszínkék színe is megerősít. Ugyanakkor az égi világosság ellentéte a kép előtérben mutatkozik meg Júdás sötét tónusú alakjában. Az egész képet uralja a pódiumszerű megjelenítés, melynek domináns formai megnyilvánulásai között a lépcsősor és a teátrális függöny szerepel. A meleg színek felhasználása, a boltív, a hajlékony vonalvezetés az abrosz és ruhák redőzetén, a feltűnő fény-árnyék kontraszt, a drámai fényhatás teszik igazán különlegessé a szakrális téma ábrázolását.    



Nikolai Nikolaevi…

4. rész: Manierizmus és barokk

Kép
A reneszánsz és a barokk határán lévő manierizmus legfőbb képviselőjét El Grecot (1541 körül-1614), a görög származású festőt feltétlenül érdemes itt kiemelnünk. Annál is inkább, mert El Greco krétai származása egész életének művészi munkásságát döntően meghatározta, hiszen a bizánci hatás alkotásain nagyrészt tetten érhető. E hatásnak lehetünk tanúi az Utolsó vacsora képénél is, hiszen formái elképzelt ideákból indulnak ki, a természetes fény nélkülözése rányomja bélyegét az egész kompozícióra, a rituális jelleg pedig adott.



Célszerű megnézni, hogy az alakok körvonalai milyen nagymértékben hozzájárulnak a jelenet súlyosságához, ugyanakkor az arcok kidolgozottsága háttérbe szorul a sötét tónusokkal együtt. Ismert, hogy korai krétai évei után El Grecora Velencében Tiziano, Veronese, Bassano és Tintoretto hatott. Veronesétől különleges színeket sajátított el, Bassanótól a kompozíciós sémákat figyelte meg, Tintorettótól a ritmikus drámaiságot leste el, Tizianótól dramaturgiát, a testek …

3.rész: Németalföldi reneszánsz festészet

Kép
Az olasz reneszánsz mesterek mellett a németalföldi festők között is akadt, akit Leonardo Utolsó vacsorája megihletett. Pieter Coecke van Aelst (1502-1550), ifj. Pieter Brueghel nagyapja az 1520-as években ismerkedett meg az itáliai reneszánsszal és a manierizmussal, így az Utolsó vacsora c. képén a szereplők elhelyezése, karakterei az olasz hagyományt követik. Ugyanakkor Van Aelst bibliai szereplőit a korabeli németalföldi művészetnek megfelelően polgári enteriőrbe teszi allegorikus használati tárgyakkal. A kövezet megfestése szépen érzékelteti a térmélységet.

A jelenet a festő korát, a XVI. század világát igazán életszerűen adja vissza, hiszen a szereplők megformáltsága az anatómiai hűségre való törekvést célozza meg. Ráadásul a háttér aprólékos kidolgozottsága, az anyagszerű, plasztikus, ragyogó színekkel megfestett felületek szinte elénk varázsolják az akkori polgári világot az olajfestményen. 

Aelst festményét nemcsak Leonardo Utolsó vacsorájával, hanem flamand elődjének, Dirk B…

2.rész: Az olasz reneszánsz festészet

Kép
Leonardo da Vinci (1452-1519) híres, 1498-ban Milánóban készült képe valódi korszakalkotó alkotás. Júdás már nem külön, hanem a tanítványok közt ül, ugyanakkor az árulás bekövetkeztében megvalósuló drámai feszültség kerül itt megvilágításra. Míg Krisztus tekintetében a megbocsátás, a szeretet, a fájdalom tükröződik, addig a tanítványok egyedi magatartásaiból az indulat, a kétely, a megbotránkozás sugárzik.
A rendkívüli mozgalmas műalkotásról Jajczay így ír; „A jellemek kitörnek. Péter kérdez, János fájdalmában szinte összetörik, Júdást a többiek oldalra nyomják és bár ő érzelem nélküli, hideg, de azért találva érzi magát. A pénzes zacskót szorongatja, arca az árnyékban sötét, elüt a többiekétől. András széjjeltárja karjait és csodálkozik, az ifjabb Jakab hirtelen Péter vállaihoz kap, Bertalan felindulva áll helyén. Az idősebb Jakab megdöbbent, Tamás mutatóujjával fenyegetődzik, Fülöp a maga ártatlanságát hangoztatja, Simon kételkedik Jézus elárultatásán, a körülötte lévők azonban nem …

I.Eucharisztia ábrázolása a képzőművészetben

Kép
Mint ahogyan azt már a múltkori bevezetőben beharangoztuk, sorozatunk első nagy fejezetében a Bangha Béla összeállításában megjelent Az Eucharisztia – Az Oltáriszentség tanának hittani és erkölcsi tartalma című könyv segítségével az eucharisztia és a képzőművészet kapcsolatába pillantunk először bele. A kötet e témakört kifejtő tanulmánya Jajczay János dr. művészettörténész tollából származik, Az Eucharisztia az ábrázoló művészetekben címmel. Az írás öt pontban tesz közelítéseket ezen interdiszciplináris terület felvázolásához, mazsolázva neves alkotások, metodikai festészeti megoldások, jellegzetes szimbolikai kódrendszerek felmutatásával. Természetesen, a téma körbejárásánál közel sem lehet cél, a teljesség igénye, mivel a szerteágazó tárgykör millió műalkotást gyöngyözött ki az évezredek során. Így mármost az öt pontból történő válogatás mellett, mi is kísérletet teszünk olyan további jeles művészettörténeti alkotások keresésére, bemutatására, melyek a példagyűjteményt gazdagítják.…

Eucharisztia megjelenése a művészetekben - sorozat - Bevezetés

Kép
Az idei Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülvén érdemes hazánk történelmét gondolatban abból a szempontból fellapoznunk, hogy egyben felidézzük a Magyarországon 1938-ban megrendezett világméretű keresztény esemény főbb mozzanatait. A múlt időtálló emlékei, így az 1938-ból származó Eucharisztikus Kongresszushoz kötődő alkotások, írások, dokumentumok szinte sürgetően sorra várják, hogy 2020-ban is megszólíthassanak minden magyart. Kérdés, hogy meghalljuk-e ezeket az üzeneteket.
1938-ban, Magyarország a két totalitárius diktatúra árnyékában és szorításában a világ számára felmutatta keresztény identitását, mint ahogyan azt a Magyar Nemzeti Múzeumban Magyar Világ 1938-1940 címmel megrendezett kiállítás elénk tárja. 

"Amikor az egész keresztény világ Budapestre figyelt"

Maga a kiállítási anyag valósághűen, sok oldalról megközelítve ábrázolja a korszak történelmi kényszerhelyzetét, az ország geopolitikai adottságaiból fakadó küzdelmeit, hazánk kisebbségi és faji kérdéseit,…

Indul a pálos busz

Kép