„A Jóisten nem véletlenül ad talentumot az embereknek" - interjú Dóczy Péter színművész-rendezővel

Dóczy Péter színművész

„A Jóisten nem véletlenül ad talentumot az embereknek" - interjú Dóczy Péter színművész-rendezővel

készítette: Szodfridt Bernadett

Dóczy Péter már sok éve visszatérő alkotója az Ars Sacra Fesztiválnak. Művészetében a hit, a magyarság és Pilinszky János állandó fontos szerepet töltenek be. Az Ars Sacra 15. évfordulója és a költő születésének 100. évfordulója kapcsán beszélgettünk.

SZB: Milyen jellegű előadásokat hoz az Ars Sacra Fesztiválra?

DP: Általában összművészeti produkciókat hozok létre, zenével, tánccal, amik akár több nyelven is elérhetőek. Külföldi előadásaink, például a Lélek röpte, általában Pilinszky-fényképekre angolul vagy németül kivetített felirattal zajlanak. Sok olyan magyar él kint például Bécsben, akinek osztrák a házastársa, így mindketten élvezhetik a darabot. 

Az előadásokhoz igyekszem olyan helyeket keresni, amik valamilyen szempontból különlegesek: egy templom, egy kiállítótér, egy múzeum, de szabadtéri helyszínen is adtunk már elő. Az összművészeti megközelítésen, a többnyelvűségen, a különleges helyszíneken keresztül megpróbálom a szentség művészetét, a művészet szentségét mindenkihez elérhető közelségbe helyezni.

 Az Ars Sacra fesztiválra írt darabjaimnál arra törekszem, hogy a nézőt bevonjam az előadásba. A néző és az előadó lelki állapotából alakul ki az a közös valóság, ami fémjelzi az egész darabot. Ezért nagyon fontos a közönség, és hála a Jóistennek gyakorlatilag mindig teltházzal mennek az előadásaink, még állnak is az emberek.

Előadás a Fasori Evangélikus Gimnáziumban

SZB: Hogyan működik együtt a többi alkotóval egy összművészeti előadás létrehozásakor?

DP: Miután a szövegszövet elkészült, akkor viszem oda a többi alkotó munkaasztalára, hogy szőjék tovább a maguk zenei, színpadtéri, mozgás koreográfiai szálaival. Fontos számomra, hogy a mai magyar kortárs mozgásművészek közül válasszak alkotótársakat, és kortárs mai zenével hozzam létre az előadásokat, teret adva az improvizációnak is. Sok fiatal művésznek igyekszem így lehetőséget biztosítani. 

 

SZB: Hogyan jelenik meg a szakralitással való kapcsolat az előadásaiban?

DP: Hiszek abban, hogy a Jóisten nem véletlenül ad talentumot az embereknek. Nagyon fontos, hogy mindenki átélhesse azt a fajta felszabadulást, ami a lelkünk lebegésével a testünknek is jár. Célom, hogy ne csak a megfáradt egyének keressék a kiutat egyedül, hanem olyan közös produkciókat tudjunk létrehozni, ami felszabadít, lelkünket elindítja valamilyen akár misztikus akár szakrális dolog felé.

Jelenet a Százgyökérű szív című előadásból

SZB: Nem csak a saját előadásait hozza az Ars Sacrára, hanem többször segített a fesztivál más eseményeinek külföldre szervezésében is. Ez hogy néz ki a gyakorlatban?

DP: Egy ideig foglalkoztam azzal, hogy az Ars Sacra előadásai kerüljenek ki külföldre, volt amikor Rómába, Bécsbe szerveztem ki előadásokat. Volt, ahol már megbeszélt kiállítások mellé ütemeztünk más kultúrprogramokat, például Verebes Gyurinak, a Szolnoki Művésztelep vezetőjének volt egy kiállítása Belgrádban, és oda szerveztünk egy Hamvas Béla estet is. 

SZB: Rövidfilmeket is rendez, illetve egyes színpadi előadásaiból is készül filmre felvett anyag. Így szélesebb közönséghez is el tudja juttatni az előadásokat, mintha “csak” utaztatnák?

DP: Gyakran templom a helyszínünk, oda beférnek 150-en, ebből 120 aki jól is lát. Az élő előadás megfordulhat Bécsben, Pozsonyban, Kassán, Délvidéken, magyar vidéki városokban, de amikor filmmé válik, egy sokkal nagyobb közönség elé kerül. A filmre vett darab hosszabb utóéletet biztosít az előadásnak, ugyanakkor valahol önálló életet is él, bármikor megnézhető, illetve felirattal sokkal több nemzetiségű ember számára is elérhetővé válik.

SZB: Munkássága sok szállal kötődik Pilinszky Jánoshoz. Mi az ami ennyire megragadja az ő alakjában, művészetében?

DP: A lelkemet közel érzem az ő lelkéhez: ahogy megfogalmaz dolgokat, az a fajta meditatív gondolatvilág, amivel az ember az evangéliumi egyszerűséget tudja kifejezni. Azt hiszem, hogy az élet valójában nagyon egyszerű, nem véletlen, hogy Krisztus is képekben beszélt az embereknek, olyan nyelven ami elérhető mindenkinek. Nagyon fontosnak tartom, hogy Pilinszkyt elérhetővé tegyem, közös a szándék bennem és őbenne: hogy az evangéliumi egyszerűség és letisztultság hozzáférhetővé váljon az emberek számára. 

Az előadásokon keresztül segítünk a megértésben, hogy azt a bizonyos egyenes labirintust lelkileg, szellemileg mindannyian bejárhassuk.

CD-n Pilinszky-versek és naplórészletek Dóczy Péter előadásában 

SZB: Az előadások mellett több Pilinszky- megemlékezést is szervezett: a költő halálának 25. évfordulójára például nagyszabású rendezvénysorozatot állított össze, születésének 80. évfordulójára pedig a költő verseiből, naplórészleteiből adott ki Meditáció címmel hangoskönyvet. Hogyan készül a költő születésének 100. évfordulójára?

DP: A Virrasztás Pilinszkyért sokszínű eseményeivel  már 2006 májusában igyekeztem közelebb hozni őt a közönséghez: halálának 25. évfordulójára emlékezve az Andrássy úton vagy 50 diák sétált Pilinszky verseket szavalva, egy, a Gyerekek és katonák és az Így teltek napjaink Pilinszky darabok alapján létrehozott előadás is látható volt, és a Petőfi Irodalmi Múzeumban irodalmi konferenciát is tartottunk a költőre emlékezve.

Ilyen jellegű programot sajnos most a vírushelyzet miatt biztosan nem tudunk megvalósítani, de az Ars Sacra fesztivál alatt lesz egy meglepetés Pilinszky-előadás, amiről még nem akarok sokat elárulni (nevet), de az már biztos, hogy online lesz majd látható. Ez egy elég nagy projekt - zenészek, színészek, mozgásművész is lesz benne, ez is összművészeti produkció. Célom, hogy ennek a fantasztikus keresztény magyar költőnek “reklámot csináljak” (nevet). Általában ha jobban megismerik, meg is szeretik az emberek Pilinszky Jánost. 

SZB: Milyen projekteket tervez még a közeljövőben?

DP: Színházban játszom, illetve az online térbe saját filmes projektek is születnek. Például nemrég felvettem egy rövid dokumentumfilmet Jelenits Istvánnal, az lassan elkészül... Egy olyan 4-5 részes sorozatot is tervezek, amiben figyelemre méltó magyarországi szerzeteseket, rendi fiatalokat mutatnék be. Így a jezsuitákkal, karmelitákkal, piaristákkal és a pálosokkal szeretnék interjú-és életbemutató sorozatot készíteni majd a következő pár évben. Emelett célom, hogy egy keresztény ifjúsági filmstúdiót is létrehozzak, ahol olyan fiatalokkal tudunk együtt dolgozni, akik a keresztény magyar szellemiséget fontosnak érzik.